A Folsav

A kutatásokban egyre nagyobb figyelmet szentelnek a köznyelvben folsavként ismert vízben oldódó vitaminnak. Ezen írás annak szentel figyelmet, vajon miért van szükségünk folsavra, milyen szerepet játszik életműködésünkben.

A folsav és a folát kifejezéseket gyakran szinonimaként használják, pedig nem ugyanazt jelentik. A folsav elsősorban a vitaminnal dúsított élelmiszerekben és vitamin készítményekben található meg, biológiailag nem aktív, a szervezet számára közvetlenül nem hasznosítható. Metabolizációja több lépésben zajlik, ezzel szemben a folát a folsav biológiailag aktív formája, a szervezet számára közvetlenül hasznosítható.
Az anyagcsere során a folsav foláttá alakul és csak ezután válik hasznosíthatóvá szervezetünk számára. Ezt a folyamatot egy enzim, a metilántetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) végzi, ez alakítja a folsavat biológiailag aktív foláttá.

A folsavnak fontos szerepe van

a fehérjék, az ingerületvezetési anyagok szintézisében,
a gének működésének szabályozásában,
a homociszteinnel kapcsolatos folyamatokban,
nélkülözhetetlen a sejtek osztódása szempontjából,
jelentős szerepe van a fehér és vörösvértestek, a vérlemezkék képzésében,
a nukleotid anyagcserében, tehát a DNS szintézisben.

A folsavval kapcsolatos folyamatok bármelyik láncszemének sérülése komoly problémákat okoz szervezetünkben. Megfelelő szintje hozzájárul a száj-nyálkahártya épségéhez, valamint a gyomor és bélrendszer megfelelő működéséhez. Egyes kutatások azt mutatják, hogy a folsav más vitaminokkal (B6, B12) együttesen alkalmazva segít megelőzni az időskori makula degenerációt.

Vizsgálatokban arra kerestek választ, hogy étrendünkkel bevihető-e a napi szükséges mennyiség, és az miképp hasznosul.

Kimutatták, hogy az étrendi folsav bevitel nem éri el a napi szükségletet, a vizsgálatban szereplő nők közel 44%-a pedig nem volt képes a folsavat megfelelően lebontani (csökkent enzimaktivitás), aminek oka az MTHFR polimorfizmus. Ennek az enzimnek az aktivitása akár 75%-kal is alacsonyabb lehet a normálistól, melynek következtében a szervezet folát szintje folyamatosan csökken, függetlenül a folsav beviteltől. Az enzim működéséért egy génpár a felelős, mely a magyar emberek 11%-ában rosszul működik. A populáció további 45%-ban ebből a génpárból csak az egyik gén hibás, de ez is rossz hatással van arra az enzimre mely a homocisztein elbontásában szerepet játszik.

Egy másik nemzetközi vizsgálat – magyar népességre vonatkozó – eredményei is magas MTHFR gén polimorfizmust tártak fel, ráadásul a magyar lakosság táplálkozásában a folát bevitele (0,16 – 0,18 mg/nap) messze elmarad a kívánatostól (0,4-0,66 mg/nap).

Jó hír viszont, hogy azok a készítmények, melyek folátot tartalmaztak optimális hatást fejtettek ki ezekben a csoportban is. Hatékonyan növelték a szervezet folát szintjét azoknál is akiknél csökkent enzimaktivitás volt megfigyelhető.

A Folsav természetes forrása

Számos növény, például a spárga, a spenót, a narancs, brokkoli tartalmaz nagy mennyiségű folsavat. Állati eredetű táplálékok közül a csirkemájat és a marhamájat emelném ki. Összefoglalva az alábbi termékek tartalmaznak nagyobb mennyiségben természetes folsavat:

kacsamáj, libamáj (100gr – 600-2000mcg)
sertésmáj (100gr – 600-1500mcg)
marhamáj (100gr – 600-1200mcg)
csirkemáj (100gr – 733mcg),
spárga (1/2 csésze – 132mcg),
spenót (100gr – 50-200mcg),
lencse-főtt (1/2 csésze – 180mcg )
napraforgómag (100gr – 150-200mcg)
brokkoli (1/2 csésze – 39mcg ),
kelbimbó (1/2 csésze – 47mcg)
narancslé (1dl – 75mcg)

Folsavhiány tünetei, kialakuló kórképek:

fáradtság, általános gyengeség,
szürke haj,
szájsebek, fekélyek,
gyenge növekedés,
duzzadt, gyulladt nyelv,
terhességi vérszegénység,
fejfájás,
sápadt bőr,
töredezett körmök,
végtagi izomgyengeség,
szájzug kirepedezése (cheilosis),
szapora szívverés (tachycardia),
viselkedési zavarok,
étvágytalanság,
fogyás,
vegetatív zavarok,
normálisnál nagyobb vörösvértestek

Védelem a terhesség alatt

Fontosnak tartom, hogy a leendő kismama már a terhességet megelőzően kezdje el a folsav pótlását. Számos rendellenesség elkerülhető, megelőzhető ezzel. Széles körű intervenciós tanulmányok igazolják, hogy a fogamzás körüli időben az anya megfelelő folátellátottsága jelentős mértékben képes kivédeni bizonyos fejlődési rendellenességeket (Czeizel et al., 2011).

A magzati fejlődést leginkább a sejtosztódás határozza meg, ilyenkor rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű folsav és a B12 bevitele a DNA és RNA szintézisben betöltött szerepe miatt. Hiányuk olyan velőcső záródási rendellenességeket okozhat mint a nyitott gerinc (spina bifida) vagy az, amikor az agy illetve az agykoponya nem fejlődik megfelelően (anencephalia). A velőcsövet lezáró folyamat tehát e két vitamin jelenlétében megy végbe hibátlanul.

Ezek a rendellenességek már a fogantatást követő 3.-4. héten megjelenhetnek, tehát akkor, amikor még a nők egy része nem is tud a terhességéről. Éppen ezért a folsavnak és a B12-nek a szervezetben már a fogantatás pillanatában kellő mennyiségben jelen kell lennie, és ügyelni kell a folyamatos pótlásáról.

A kiegészítésként szedett folsav és a B12 olyan súlyos betegségek kialakulásának megelőzésében is részt vesz, mint a Down-kór, a gyermekkori leukémia, a nyúlszáj , a farkastorok, és a veleszületett szív-rendellenesség.

Az orvostudomány az emelkedett homocisztein szintet tekinti az alacsony folsavszint indikátorának, és egyre inkább párhuzamot von ezen hiányosság és a vetélés, valamint különféle egyéb szülési komplikációk kialakulása között.

A Folsav mely formája jó nekünk?

A leírtak alapján azt gondolom mostanra már mindenkinél világossá vált – ha teheti – folát tartalmú táplálék-kiegészítőket alkalmazzon.

Mennyi az ajánlott napi dózis?

Napi szükségletet elég nehéz meghatározni, de azt gondolom, hogy aki 400 mikrogramm folát tartalmú étrendkiegészítőt naponta elfogyaszt, megfelelő lesz a szervezet ellátottsága. Gondolok itt azokra is, akiknél csökkent az enzimbontó képesség.

Célszerű olyan multivitamin készítményt választani, melyben közel ennyi mennyiség található, ugyanis abban feltételezhetően a többi B-vitamin készítmény is megtalálható! Ez fontos, hiszen például a folsav és a B12 szorosan együttműködik bizonyos biokémiai folyamatokban.

Családtervezés időszakában, a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal mindenképpen szükséges elkezdeni a folsav pótlását, és azt folyamatosan alkalmazni a várandóság és a szoptatási időszak alatt is.

Ajánlott mennyiség ilyenkor: 800 mikrogramm folát.

Túladagolás

A folsavat nem lehet túladagolni, mégis legfeljebb 1 mg fogyasztása ajánlott. Nagyobb dózis esetén elfedheti a B12 vitamin-hiány tüneteit, valamint a túl sok folsav csökkentheti a cink hasznosulását. Túladagolásának mellékhatásai igen ritkák – több mint 15 mg esetén fordulhat elő alvás és gyomorprobléma, bőr irritáció, depresszió, epilepsziás betegeknél a görcskészség fokozódása.

Kölcsönhatások

Egyes görcsoldó szerek (pl. a fenitoin és a fenobarbital), a fekélyes vastagbélgyulladást kezelő szerek (pl. a szulfaszalazin, salazopyrin, aminoszalicilátok), az immunszupresszív kezelések csökkentik a vitamin felszívódását.
A metotrexát (rák és reumatoid artritisz kezelésében használt gyógyszer) és a trimetoprim-szulfametoxazol (antibiotikum) befolyásolják a folsav metabolizmusát.
A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás rontja a felszívódást.
A fogamzásgátlók növelik a folsav igényt.
Az acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszerek, az epilepszia ellenes szerek hiányt idézhetnek elő.

Bármely gyógyszer alkalmazása esetén kérdezzük meg kezelőorvosunkat, hogy a folsav szedése nem befolyásolja-e a gyógyszer hatásosságát.

A folsav rendkívüli egészségmegőrző szerepe miatt az Egyesült Államokban már 1998-tól kötelezővé tették egyes gabonafélékből készült élelmiszerekhez a folsav hozzáadását. Mivel mi Magyarországon élünk ahol ilyen törvényi szabályozás nincs, javaslom mindenkinek a folsav rendszeres alkalmazását.

Keserű István